TÖKKEL ÜTÖTT
Fejemen égnek áll a haj
jönnek az ufók
s megles a baj
be az erdőbe
rikkant a félsz
nem előre,
semmiképpen
hátra,
de mész
szívritmus stimulizált
zene
törren a délelőttre
sajt szárad a szélen
szájadat tartsad
ébren
Szembe még jöhet
ha bemész a rengetegbe
mit találsz ott
ríni fogsz
merre
stencil ötlet
nem teker
trombitálj
s szállj
a napba írták
nem tudsz mást
mint az
altáj
Hacsak
hátára nem dobod
a délutánt
s csíkra hasítod
óráid
maszkját.
“